Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

Futunk évszázadok óta
harsona hangját váltja óda
dobszóra csendül a nóta
jobbra-balra
büszkék vagyunk arra
ki népünkért adja
- ő is csak egyszer kapta -
életét
dicsőítjük néha nevét
de tovább kerget a lét
a föld beissza a vért
szaladunk
zászlót lenget karunk
szenteket avatunk
- elcsuklik szavunk -
bűnünk sarca
ránk néz az elhunytak arca
élők és holtak lélekharca
tanoncait markában tartja
még maradunk
és tovább együtt loholunk
lógó nyelvvel csaholunk
eleget mégsem tanulunk
rohanunk
valamerre haladunk
de nem lehet kiutunk
egyenként jutunk
a végcélba.