Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

- Kezében könyv, szemében könny, válla reszketet,
A sorok közül Oze és Peer előmerészkedett.
A háttérben Solvejg dalolt,
S az őrült Peer hátán, Oze a nincsbe lovagolt.
Anyám ölébe vont, valakit halkan hívogatott,
kezével anyja; nagyanyám simogatott.
Szemében fény gyúlt mesélt az „együtt” évekről,
A nehézről csendben, s nevetve a szépekről.
Rég volt, akkor még az ezentúl ...vidáman csengett,
Azóta már az ő homokórája is csendben lepergett.
Egy napon végleg kihunyt szemében a fény,
álmomban helyette csókol, simogat a holdfény.
Látom magam már én is a Tejúton ballagok,
anyám a Hold és családom a csillagok….