Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

Ódon tetők mohos cserepére,
hideg palákra napsugár zuhan,
csillogó fényleheletét szórja,
ragyogó, mert karácsony napja van.

Hópihék táncát kíséri a Hold,
tündökölnek a messzi csillagok,
gyertyák gyúlnak milliónyi házban,
és mosolyognak mind az angyalok.

Megcsendülnek szerte a harangok,
az egész világ együtt ünnepel,
fenyőfákon csillagszórók égnek,
szívek hangján ma öröm énekel.

Végtelen karácsony de jó lenne,
hogy ne ismerne senki könnyeket,
s ha a Földön örök béke volna,
szeretnék egymást mind az emberek.