Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

Gyönyörű, hatalmas költészet,
szavakból formázott sziklaóriás,
rímlétrádon kapaszkodik a lélek,
s ezüstfelhőkről dicsér a gondolás.

Lábaidnál betűkből nyílnak
széles mezsgyéidet jelző ibolyák,
és nefelejcsből kitaposott lejtők,
kanyarogva visznek lavinákon át.

Szirtednek kötél nélkül hágtak,
kiknek keze már szikláidhoz szokott,
hogy lehozzák fentről e zord világnak
becses virágidból szálló illatod.

Halhatatlan, vers alpinisták,
kiket nagy magasság nem szédíthetett,
lábatok nyomát keresve kullogok,
egy apró szirmot talán elérhetek.