Én már csak azt szeretném,
ha rövidebbek lennének az esték,
ha jó rügyek dajkája lenne a Nap,
és szirmokat bontana a jóindulat.
A hazát ha igaz szívvel vezetnék,
nem törne térdeket az önös érdek,
és hitét újra visszaadnák e népnek.
A Zselicnél ha egyszer ott lehetnék,
s tavasz éjjel látnék állatövi fényt,
mert csalogat a horizont valamiért.
Valakivel ha még együtt mehetnék,
amíg el nem fogyna a lét előlünk,
odáig boldog pár lehetne belőlünk.
Úgy írni, hogy méltóvá is tehetném,
s befogadná versem az irodalom,
az a gyönyörű, hatalmas birodalom.
Én már csak ezt szeretném.
2010. 02. 20.