Párás lett a szemüvegem,
Nem látom a kiutat,
S valahol a messzeségből,
Szomorúfűz bólogat.
Megbújok az árnyékában,
Ne keressen senki már…
Megvárom míg körülöttem,
Gyökeret ver minden ág.
Hogyha egyszer arra járnál,
És sípomat hallanád,
Ne gyere a közelébe,
Örök harmat ülne rád.
Parazsat se gyújts mellettem,
Megégetett ez a nyár,
Tűz szerelmem dédelgetett,
S hitem benned oda már...
Oda már…
Adrienn
2009. augusztus 01.