Árad a Sajó, a Szamos, a Tarna,
Észak-Magyarország újabb bajba’,
nyíló virágokról jobb lenne írni,
ha senkinek nem lenne oka sírni.
Ezrek éjjel-nappal talpon a gáton,
homokzsák kézben és fáradt vállon,
Edelény utcáin hömpölyög az ár,
a szentendrei Skanzen romokban áll.
Az M1-es beszakadt váratlanul,
idén májusban is a víz lett az úr,
aszfalt közepén mint lázadó szolga,
s autókat emésztene kráter gyomra.
Csapás, csapás hátán, nyögi az ember,
segítő kéz most mindenhová elkel,
a természet kivételt velünk sem tesz…
Óvjuk a földet, amíg késő nem lesz!
2010. 05. 18.