Majdnemtől mentsen meg engem az Isten,
ha nem látom, mit kitartón kerestem,
ha rohanok, de el, akkor sem érem,
ha akarom, és mégiscsak elkésem.
Mentsen meg minket az Isten majdnemtől,
kevés híján valóra vált reménytől,
szép szavaktól, ha félig sem igazak,
jó ebédtől, ha tányérunk kimarad.
Akkor add nekünk a majdnemet Isten,
mikor a szerencse balsorsba billen,
mikor nem nyit ajtót, kit haza vártunk,
mikor hajszálon függ legszentebb álmunk.
2011. 10. 28.