Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

4/

Jézuska várás mindenkinek jut.
Ajándék a fa alá, akkoriban végképp csak szerényen került a családban.Bátyámmal titkos vágyunk egy űrhajó volt, amiből Gagarin figurája sétál le.
Tudtuk anyánknak ez csaknem lehetetlen, no de majd a Jézuska majdcsak megoldja...
Nem elvárásaink voltak, csak a gyermeki szív vágyai jelentek meg.
Valahogy azon az éven különösen fontos lett , hogy kívánságunk teljesül e.
Nagy összefogással készülődtünk, hiszen a Jézuska csak jó gyerekekhez megy, és makulátlanul tiszta házba.
Hagyomány volt, hogy a fa díszítésnél nem lehetünk ott , akartuk is hinni, hogy az csak hipp hopp ott terem.Jézuska nem hagy ki minket sem.
ÍGY TÖRTÉNT MOST IS .
Szorgos kezek végeztek el mindent, a takarítás és főzés terén, amikor csilingelés hallatszott ki a nagyszobából!
Az ám eljött az idő !
Boldogan futottunk a hang irányába ,és szemünk elé tárult az évről évre, nagyon ismerősnek tűnő díszektől ragyogó Karácsonyfa.
Anyánk nagyon szerény lehetőségekkel oldhatta meg mindig gondjait , de ő is ügyelt rá, ajándék mindig legyen.
Most azonban csoda történt. Nem volt ajándék a fa alatt.
No ez szerfelett gyanús eset.
Felocsúdva az első döbbenetből, neki láttunk megoldani a rejtélyt.
Nővérem cinkos mosolyt váltott Anyucimmal, amit én ügyesen elkaptam. Attól kezdve nem az ajándék miatti csalódás vezetett, hanem az, hogy különös meglepetés bujkál valahol.
Bátyámmal közelebbről megvizsgáltuk a lehetőségeket. Röviden levontuk a következtetést, csak a fa ágai rejthetik a csomagunkat.
Átkutatva minden ágat, meg is találtuk a fura csomagolású valamit.
Alakja megfogva nem adott segítséget a következtetésben, úgyhogy maradt a TITOK titok.
Téptük, szaggatuk a szép fényes papírt ,mígnem előkerült egy doboz. Természetesen, ahogy csak lehet átkötözve zsineggel.
No ez már férfi munka lesz kinyitni, szaladtunk ollóért. A madzagoktól megszabadított doboz sem tárta fel önként tartalmát .Kiskéssel vártuk fel széleit ügyelve rá a meglepetés el ne törjön szakadjon ,vagy a csuda tudja mi kár érheti .
Megadta magát a gyermeki kíváncsiságnak a csomag.
Két ámuló bámuló gyerek szeme elé tárult ,az oly régen áhított égi jármű látványa.
Igaz volna vagy káprázat?
Bátyám a bölcsőtől már műszaki zseni, máris szerelte, indította a híres neves űrhajós, Gagarin figuráját útjára!
Ahogy az meg van írva, szépen méltósággal sétált le a lépcsőkön.Vajon lesz kedve lejönni újra? Gyors biztatás a járműnek, s máris jött lefelé az alak.
Fémből volt, szép színesre festve, igazi karácsonyi csodaként. Szegény Gagarin újra és újra sétálhatott ,nem tudtunk betelni az örömmel. Anyucikánk boldogan nézte, amint játszunk, nem állítom könny nélkül tette ezt .Nagy erőfeszítésébe kerülhetett, hogy a VÁRT ajándék legyen a fa alatt s bizonyára drága is volt az ő lehetőségeihez mérten.
No de a lényeg a varázslat, ami elbűvölte a 2 gyereket.
Egetverő gondolat fészkelte magát bátyám fejébe -Nézzük meg honnan jön ki Gagarin.
Az olyan engedelmes szófogadó gyermeki kérdéseket mint: -szabad ezt?--nem lesz baja?-elfújta egy fergeteg és a kutacs máris bátyám kezében.
Mi az a kutacs?
Nem engedhetem, hogy a régi történet egy szó miatt nem legyen világosan érthető.
A kutacs az úgynevezett, eddig mindenre jó segítség kategóriába tartozó tárgy volt.
Értelmező szótárban így festene valahogy a meghatározás :Kampós végű botra hasonlító, fémből készült tárgy volt melynek feladata volt a házi tüzelésben segítkezni -hamut lekotorni tetőt felemelni.
Ez a csodaszerszám azonnal ,és végérvényesen feltárta az űrhajós lakóhelyének pontos alaprajzát.
A Csodálatos ajándék azonban attól kezdve már csak egy fémhalom lett.
46 éves vagyok ma már.
Most is épp karácsony van. Mint minden éven, már szigorú elvárásom, párjukra lelt lányaimhoz is, hogy amint a Mi fánk alatt eléneklünk egy- egy dalt, aztán irány Anyucim háza.
A tegnap esti puszival is újra megköszöntem, hogy akkor egy szidalmazó szó nem sok, annyi nem hagyta el ajkát.
Nyelte a könnyeit , mi több majd a lélek hagyta el de nem kaptunk ki.Igaz amilyen boldog izgalommal mondtuk :Nénikék bácsikák megnézték hol lakik Gagarin...azon megesett minden zord szigor...
Elhinné valaki, az igazi emlékem ez maradt?
A legnagyobb ajándék volt megélni nagy- nagy szeretetét, de hihetetlen türelmét is.
Nem tudhatta, hogy ezt valójában még unokáinak is adja.
Nagy megértéssel fogadom azóta is hibáikat , vétségeiket, amit csak lehet, szeretetben , megértésben átbeszélünk lányaimmal.Édesanyámtól kapott példa alapján.
Sorsunk meg van írva, mindig minden okkal történik.

www.abbcenter.com/13344