7.
Igazatok lesz.
Mit tépem én itt a számat, hogy így a sok munka meg úgy a sok feladat.
Valóban, ideje színvallásban rögzíteni, nagyon szép, kedves gyerekkorom volt.Kapáltunk , hajtottunk , szent volt a CÉL : elvégezni a Munkát.....
No de aztán , jött is a KÁNAÁN.
Minek is vágytunk volna nyaralásra, strandra, ha ott volt nekünk a jó öreg HERNÁD folyó minden gőgös szeszélyével, szelíd szeretetével, hogy enyhet adjon a nagy hőségben amikor kellett.
Amint a kapálásnak vége volt, irány a Hernád-part, lustálkodás.
A falubeli gyerekek furán nézték, amikor napról napra mentünk nagyink vezérletével valami hasznost tenni, de az álluk igazán akkor esett le amikor...
Strandolásunkat nap mint nap, kénytelenek voltunk félbeszakítani.
Fantasztikus volt a nap éltető melegében fürdőzni, tollasozni a barátnőkkel, de semmi nem tarthatott vissza minket, ha nagyinkánk megjelent főtt kukoricával , leveskével , sült krumplival dinnyével, PALACSINTÁÁÁÁÁÁÁÁVAL, és egyéb mennyei finomságokkal..
Mint az éhes kiscsibék úgy tüntettünk mindig mindent el ,amit kényeztetésünkre aznap kitalált e drága lélek.
Értik?
Az a dolgos szív így tette le elénk köszönetét , elismerését,hogy mindig nyűg nélkül követtük és tettük amire kért.
Kiáltsatok rám!
Akinek így bearanyozta egy ANGYAL a gyerekkorát, ne is nyíljon szája panaszra soha..
Drága Nagyamim :KÖSZÖNJÜK!