ArtPoéta Irodalmi és Művészet Portál

A lelkek csendes érintése,
Egy isteni gesztus vagy simogatás…
Ahogy a hanyatló Nap visszanézve,
Levendulákat hint az égre.

Körbefonja vele a tájat,
Vagy ibolyát ölt az alkonyati fény,
Szór még orchideát és orgonákat,
Így zárja ablakát a mának.

A pajkos félhold még meglapul,
Cilinderét háta mögött rejtve el,
Fekete bársonya lassan földre hull,
S millió, szikrázó lámpa gyúl.

Adrienn
2009. augusztus 04., 21:01:01