Tükör Irodalmi és Művészeti Portál

Mi nyomaszt most nagyon!?
- Régi iskolám mindjárt elhagyom.
Az időm letelt, várnak új kalandok.
A szemem mégis könnytől ragyog.

Tudom egyszer minden jónak vége.
Igen, elszállt a gyerekkor, érzem a szívemben.
Lezárult bizony a nyolc év szakasza,
E kis idő mi mindent mondhatna!

Félek a jövőtől, egyre jobban félek.
Ezért is oly mélyen fájó a búcsú nékem.
Félek, vajon hová kerülök,
Az élet hullámzó tengerébe meddig merülök!?

Fájó szívvel hát útnak indulok
Arcomon a könny már patakban csorog.
Könnyeim letörlöm! Az Eötvös emléke
Örökké velem lesz, bent a szívemben.