Az idő lassan patakzott
mikor kitört az agyvihar
gondolat villámok cikáztak
szócsonkok kapaszkodtak rácsba

hangsirály félelem barlangba bújt
alvásfüggönyt magára húz
gerenda égboltról csillag hideg hull
másodperc ruha helyett halálöltönyért nyúl

időáramlat kristály szőnyegen repül
páraudvar,csillagok közt elterül
ködpaplan jégtükrébe merül
agyvihar fejembe lassan csendesül.

everking