Futottam sínek közt
s nem leltelek
kölcsönbe adtál ihletet
szaladtam hogy utolérjelek
futottam sínek közt
érezni éhséget
érezni mit soha nem érezhetek
még ehhez sem volt elég 50-évem
sínek közt nem leltem helyem
átírtad Atillát véges-végtelen
közel vagy a képzeletbeli sínekhez
s neked is jeltelen lesz sírköved
kínzod magad mint "Ő"
ölöd magad míg el nem jutsz ahova "Ő"
szereted lányod Anyád,s az őszt
vigyázz! nem halott költő kell hanem ÉLŐ!