Nem jöttem közétek nagybetűs névvel,
Csak firkálgattam, olykor szerényen, olykor hévvel.
Gondolataim látom valóságos képben,
Maguktól születnek, e biológiai digitális gépben.
Néha szép álom, néha hamis illúzió,
Néha hangulatos idill, néha sötét vízió.
Néha azt hittem tilos, néha, hogy szabad,
Vajon melyikről árulkodnak, rég elakadt szavak?
Álom csupán az mi történhetnék,
Magam lettem kapocsból feszítő ék.
Szándékom volt mindig tiszta átlátszó víz
A válasz mindig szép, de talányos kvíz.
Előttetek állok tán hamisan dőrén,
De, szeretnék állni tisztán igazan pőrén.
Címet, rangot, idáig soha sem bírtam,
s nevemet mindig csupa- csupa kisbetűvel írtam.
-O-